A hallás folyamata

A hallás az egyik legfontosabb érzékelési forma, melynek segítségével kapcsolatba kerülhetünk környezetünkkel. Az öt érzékszerv egyikeként a hallás is elengedhetetlen része a mindennapoknak, általa olyan világ részesei lehetünk, melynek hangjai gazdagítják életünket. Természetes, hogy halljuk a szél susogását vagy az unokák kacaját és hiányérzetünk támad, ha ezek a hangok elnémulnak. Egy idő után a halláskárosultak úgy élik meg, hogy környezetükben mindenki érthetetlenül, halkan beszél. Ahhoz, hogy megértsük a fül rendkívül összetett működését, fontos ismerni annak felépítését.

 

Hogyan épül fel a fül?

Fülünk három részre osztható:

  1. Külső fül: a fülkagylóból és a külső hallójáratból áll, a dobhártya választja el a középfültől

  2. Középfül: a dobhártyából és az úgynevezett dobüregből áll, melyben a három hallócsont található: a kalapács, az üllő, és a kengyel

  3. Belső fül: két fő része a csiga és a félkörös ívjáratok, másnéven egyensúlyszerv

 

Hogyan járulnak hozzá a fül különböző részei a hallás folyamatához?

 

Valamennyi hangzásbeli (akusztikus) jel, amely kívülről éri el a fület - legyen az egy autó motorzaja, vagy egy beszélgetőtárs hangja - rezgésével mozgásba hozza a levegőt, amely e hangjelzések szállítóeszköze. A fülkagyló a hallójárat felé tereli a hangokat, melyek megrezegtetik a dobhártyát. A hangok egy része a hallójárat faláról visszaverődik, ép dobhártya esetén a hangok nagyobb része a középfül felé irányul. A dobhártya rezgését a hallócsontocskák továbbítják a csigáig. A csigában találhatóak a rendkívül érzékeny szőrsejtek és innen az idegi ingerületek (impulzusok) a hallóidegeken keresztül érik el az agyat. A belső fülben található érzékeny szőrsejtek az itt keletkező ingert a hallóideg pályákon továbbítják az agykéreg felé, ahol a hallott beszéd értelmezése történik. Így válik lehetővé az irányhallás, melynek segítségével pontosan meg tudjuk határozni, hogy például milyen irányból közeledik az autó, az utca melyik feléről kiabálnak utánunk stb. Amennyiben sérül a hang feldolgozási útja - a fülkagylótól az agyig – abban az esetben korlátozottá válik a hallásképesség és például nem leszünk képesek az irányhallásra sem, vagy nem értjük meg, mit is mond nekünk a beszélgetőpartnerünk.