Hallásprobléma gyermekkorban

5 figyelmeztető jel, hogy gyermekének hallásproblémája lehet

gyermek hallásprobléma

A baba első kommunikációjának számít a differenciált sírás: másképpen sír, ha mérges, éhes, fájdalma van, vagy egyszerűen csak unatkozik. 2-3 hónapos korban elkezdődik a gügyögés is, melyet ekkor nem a beszéd szándékával képez a gyermek, hanem "játszik" a nyelvével – így siket, illetve súlyosan hallássérült gyermekek is produkálják.

Így az ezt követő időszakban az alábbiak a figyelmeztető jelek, hogy gyermekének hallásproblémája lehet:

  1. 3-6 hónapos korban már felismeri és megkülönbözteti a családtagok hangjait és a hangok irányába is fordul. Ha 3 hónapos kora környékén a baba nem reagál az édesanyja hangjára, és az erősebb és váratlan zajokra nem ijed meg, ezeket figyelmeztető jelnek kell venni.
     
  2. 5 hónapos kor környékén, már az egyre gyakoribb gügyögéssel is inkább az anyanyelvére jellemző hangokat próbálja meg képezni - tehát már ekkor változatosabbá válik a gügyögés. Halláscsökkenés esetén egyre kevésbé változatosabb hangon való gagyogást észlelhetünk.
     
  3. 6-9 hónapos korában a gügyögés már egyre inkább a beszédre hasonlít, hiszen már sok mindent megért a beszédből, felszólításra képes rámutatni dolgokra, tekintetével jelezni, hogy érti a kérdéseket. 7 hónapos koráig észrevehető egy halláscsökkent kisgyermeknél, hogy ha nem látja a beszélőt, akkor nem reagál a halk hangokra vagy halk zajokra.
     
  4. 1 éves korának vége felé nem jelennek meg az első szavak, nem utánozza a környezet hangjait.
     
  5. 1-3 éves kora között feltűnően hangosan játszik és kiabál, beszéde nem fejlődik ki vagy beszédfejlődése megáll egy szinten.

 

A gyermekek esetében kiemelt jelentőséggel bír az esetleges halláscsökkenés felismerése. A halláscsökkenés hátrányosan hat a kicsi teljes fejlődésére, ezért fontos, hogy időben megkapja a megfelelő segítséget.

 

A gyermekkori hallásveszteségről

Már születésünk előtt is képesek vagyunk hallani. Ebben az életszakaszban hallószervünk biztosítja az egyetlen kapcsolatunkat a külvilággal, később a szocializáció, a közösségbe való beilleszkedés nélkülözhetetlen eszköze. Ahhoz, hogy a gyermek helyesen tanuljon meg beszélni, elengedhetetlen az ép hallás. A halláscsökkenés nemcsak a beszédfejlődésben okoz elmaradást, hanem a testi, lelki és értelmi fejlődésben is. Éppen ezért nagyon fontos a hallászavarok minél korábbi felismerése.

 

A hallásvesztésnek két fő típusát ismerjük: a vezetéses-, és idegi típusú halláscsökkenést. Együttes előfordulásuk esetén kevert típusú nagyothallásról beszélünk.

 

A kisgyermekkori idegi típusú nagyothallást a csiga szőrsejtjeinek különböző mértékű veleszületett vagy szerzett károsodása okozza. Magyarországon évente 400-450 gyermek születik ilyen típusú halláskárosodással - 1000 gyermekből 3 születik súlyos halláskárosodással, koraszülötteknél az arány azonban már 1-3%. A közepes és enyhe halláskárosodás sokszor csak óvodás vagy iskolás korban derül ki. Cél, hogy a nagyothalló gyermekek minél korábban, lehetőleg 3-6 hónapos korig eljussanak a hallásgondozó szakrendelésekre, ahol első lépésként a hallókészülékkel való ellátásra kerül sor.
6 hónapos és 1 éves kor között kiderül mennyire reagál a gyermek a hangokra – ilyenkor a hallás még javulhat. Amennyiben a hallókészülék sem segít - a gyermeknek súlyos vagy teljes hallásvesztése van, akkor a cochleáris implantáció a leghatékonyabb megoldás. A legjobb eredményt az biztosítja, ha a hallás rehabilitációja 1-2 éves korban, de legkésőbb a gyermek 4-5 éves koráig megtörténik, hogy a gyermek fejlődését ne akadályozza hallásprobléma, és a közösségbe, társadalomba problémamentesen beilleszkedjen.

A gyermekkori vezetéses típusú nagyothallás döntő többségének hátterében a középfül gyulladása áll. Ebben az esetben a hangátvezető rendszer működése akadályozott. A betegségre a gyakori visszaesés és az elhúzódó gyógyulás egyaránt jellemző lehet. Hátterében a fülkürt működésének tartós vagy átmeneti zavara áll. A betegség felismerése nem mindig könnyű, mert a szülők a gyermek nagyothallását gyakran figyelmetlenségnek vélik. Az első két év a beszédtanulás szempontjából meghatározó időszak, tekintettel arra, hogy a középfül megbetegedése ebben az életkorban a leggyakoribb. A halláscsökkenésnek ez a típusa a legtöbb esetben gyógyítható, a terápia a rossz fülkürt működés helyreállítására irányul.

Implantációs kapcsolatfelvételi űrlap