Az 1800-as években a sebészeti beavatkozásban részesült betegek közel fele vérmérgezésben hunyt el. Szörnyű belegondolni, hogy ebben az időben több ember halt meg vérmérgezésben (szepszisben), mint a háborúkban. Nagyrészt, mert a sebészek nem mosták meg a kezüket a boncolások és a beavatkozások és az egyes műtétek között, így a betegségek az egyik betegről a másikra terjedtek. Az anyák megmentője, Semmelweis Ignác óta tudjuk milyen fontos a kézmosás, bár nézete anno ellenállásba ütközött. Ha lassan is ugyan, de a kézmosás kezdett elterjedni a kórházi ellátásban.
Az 1800-as évek derekán a higiénia még nem volt elsődleges szempont, sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a tapintás és érzékelés útján fejlődő orvosi kézügyességnek, ezért a kesztyűk használatának gondolatát is elvetették.
Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!
Vegyen részt teljeskörű és ingyenes hallásvizsgálatunkon, töltse ki rövid űrlapunkat és jelentkezzen most!
Az 1900-as évek elején bár a gumikesztyűt már feltalálták, de gyakorlati hasznukat nem látták fontosnak. Korabeli képeken látszik, hogy az orvosok utcai ruházatban és cipőben voltak jelen műtét közben, fedetlen kézzel látták el a beteget, ugyanígy műtöttek. Egyszerű sebészeti védőköpenyben később gumiköpenyben dolgoztak, csupasz kézzel végezték a műtéteket. A napjainkban alkalmazott maszk és sapka sem volt bevált tartozéka a műtéti szettnek, ahogy a műszerek sterilizálása sem volt ismert, és a szennyeződés felfogására, törlésre többnyire gyapjútépéseket használtak.[1]
1758-ban egy híres nőgyógyász, Johann Julius Walbaum volt az első, aki megfigyelte, hogy az ujját borító kesztyű a fertőzés megelőzésére lehet alkalmas az orvosi műtétek során. A kesztyűk juhbélből készültek - a gumit akkor még nem fedezték fel -, és elsődleges cél az volt, hogy az orvos saját magát védje meg a szennyeződésektől. A betegek védelme ekkor még nem volt szempont. [2]
Az 1840-es évek elején már gumikesztyűt használtak a patológusok és az anatómusok a boncolások alkalmával. Ezek az alkalmazott, többnyire saját védelmi szempontok alapján készített vastag kesztyűk az említett kézügyességet, tapintást azonban rontották.
Meg kell említsük, hogy Jan Mikulicz-Radecki volt az első sebész a világon, aki kesztyűt viselt a műtétek során.
Az 1800-as évek ijesztő halálozási mutatók nagymértékben redukálódtak dr. William Stewart Halsted, amerikai sebésznek köszönhetően.
Egy napon Halsted asszisztense – későbbi felesége -, Caroline Hampton azzal fordult az orvoshoz, hogy szüksége volna valamilyen kézvédelemre, mert a kórházban használt fertőtlenítőszerek allergiás kiütéseket, sebeket okoztak a kezén. Halsted a Goodyear gumigyárhoz fordult azzal a kéréssel, hogy készítsen számára könnyen lemosható, vékonyabb falú, a tapintást nem elfedő gumikesztyűket. Hampton megszerette a kesztyűket, amelyből több pár állt rendelkezésére. 1889-től a sebész egész műtéti csapata védőkesztyűben végezte a sebészeti beavatkozásokat.
Az amerikai sebész úttörő szerepet játszott az higiénikus, baktériummentes sebészetben. Számos gyakorlatát és módszerét ma is használják a modern műtőkben és eljárások alkalmával. A legjelentősebb mégis a kesztyűk rendszeres alkalmazása volt, Halsted volt a történelem első orvosa, aki tisztán gyógyászati és védelmi célra kifejlesztett kesztyűket rendelt.
Az eldobható, egyszer használatos kesztyűket az 1940-es években kezdték gyártani, és 1965-ben gyártották az első olyan védőkesztyűket, melyeket gamma sugárral sterilizáltak is. Akkor még csak sebészeti célra használták és latexből készültek. A latex a gumifa kérgének nedvéből készül, vegyipari feldolgozás során, többek között savakkal, klórral kezelik a természetes latexet, mire végső formáját elnyeri.
A következő nagy váltás akkor következett be, mikor a 80-as években felütötte fejét az AIDS betegséget is okozó HIV vírus, és más vérrel terjedő betegségek, például a májgyulladást okozó hepatitis vírus. Ekkor vált az egészségügyben is egyre elfogadottabbá, végül kötelezővé a védőkesztyűk használata, nem csak műtétek, hanem általánosabb orvosi beavatkozásokhoz is.
A 90-es években egyre nagyobb mennyiségekben kezdtek használni védőkesztyűket olyan területeken, ahol a higiénia ezt megkívánta. Nem csak orvosi területen, hanem például az élelmiszeriparban is. Ekkor kerültek a piacra az első nitril kesztyűk, mint a latex kesztyűk alternatívái, és folyamatos fejlesztéssel tökéletesítették ezek tulajdonságait.
[1] https://akutszakaszpro.com/2019/06/01/az-orvosi-gumikesztyuk-tortenete-halsted-hampton-sztori/
