Fenntarthatóbb városok az egészségünk érdekében

A légszennyezéshez hasonlóan a zajszennyezés sem pusztán csak egy kellemetlenség, amit el kell viselnünk. A környezeti zajnak hosszú távú hatásai vannak az emberi egészségre, idővel súlyosan ronthatja testi és szellemi jólétünket. Ez magában foglalja a stresszt és az alvászavarokat, amelyek súlyosabb szívbetegségeket, anyagcserezavarokat, cukorbetegséget, valamint halláskárosodást és rosszabb lelki egészséget is eredményezhetnek.

Európai adatok

Körülbelül 325 millió ember, vagyis az EU lakosságának csaknem háromnegyede él városban vagy az agglomerációkban, és csaknem 40%-a nagyvárosokban. Mivel az előrejelzések szerint Európa városi lakosságának aránya 2050-re valamivel több mint 80 %-ra fog emelkedni, a fenntartható városok elengedhetetlenek a polgári jóléthez és a lakosok életminőségének javulásához. Az Európai Unió erre vonatkozó tanulmányában vizsgálták a városok és közösségek életminőségének alakulását és a káros környezeti hatásokat, mint például a zajszennyezést.

Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!

Ahogy a városok egyre zsúfoltabbakká válnak, úgy a zajszennyezés is globális közegészségügyi veszélyt jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott elfogadható zajszintet a legtöbb nagyváros ma már meghaladja.

A zajszennyezés hatása a városokban

Míg az európai nagyvárosok szélesebb lehetőséget adnak a karrier építésre, valamint a gazdasági és kulturális tevékenységre, sok lakos még mindig jelentős társadalmi kihívásokkal és egyenlőtlenségekkel néz szembe. A lakhatás minőségét és a tágabb lakókörzetet érintő problémák, mint például a zajszennyezés a városok kihívásai közé tartoznak, amelyek hatással vannak az életminőségre.

A biztonságos és megfelelő otthon a független, egészséges élet alapja. A rossz lakókörülmények viszont egészségügyi problémákkal, megnövekedett szegénységi rizikóval és környezeti veszélyekkel járhatnak együtt. A zajszennyezés különösen azokat a perifériára szorult fiatalokat és az időseket érinti, akik általában nagy forgalmú utak és ipari területek közelében élnek, a zöldterületektől távol.

A környezeti zaj bosszúságot, rossz közérzetet, alváshiányt, romló mentális egészséget, valamint anyagcsere problémát és fülzúgást is okozhat.

Az EU „nulla zajszennyezés” -el kapcsolatos cselekvési tervének célja, hogy 2030-ra 30 %-kal csökkentse a városba lakókat krónikusan zavaró közlekedési zajt a 2017-es évhez képest. Az 55 decibeles zajszint már kritikus mellékhatásokat válthat ki, a bosszúságtól, a halláskárosodáson át az említett alvászavarig terjedően. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európára vonatkozó újabb irányelvei még szigorúbbak, és azt javasolják, hogy a közúti forgalom zajszintje nappal 53 dB, éjszaka pedig 45 dB alatt legyen. A zajnak való kitettség javulása ellenére az EU-ban a becslések szerint 95 millió ember volt kitéve éves átlagban 55 dB-es vagy magasabb szintű közúti forgalmi zajnak, nemcsak nappal, hanem éjszaka is. Míg a vasutak és a repülőterek további jelentős zajforrások, a teljes lakosságra gyakorolt ​​hatásuk azonban alacsonyabb.

Az európaiak az elmúlt években már csendesebbnek és biztonságosabbnak tartják lakóövezeteiket. A zajszennyezés észlelt szintje nagymértékben változik az urbanizáció mértékétől. 2020-ban az uniós nagyvárosokban élők nagyobb valószínűséggel jelentették a szomszédok vagy az utcák zaját (23,9%), mint a kisebb városokban és a külvárosokban élők (16,3%) vagy a vidéki kistelepülések lakói (10,5%).

Egyes esetekben a városi környezetben a növényzet elnyelheti az akusztikus energiát és a szórt zajt. A fasávok, cserjék, zöld falak és zöldtetők nemcsak a természeti hangok felerősítését segítik elő a vadon élő állatok vonzásával, hanem javítják a vizuális utcaképet is. Míg a zajszennyezés végső megoldása a kiváltó okok megszüntetése vagy mérséklése, tanulmányok szerint az autópályák mellett ültetett fasorok bizonyos helyeken akár 12 dB-lel is csökkentik a zajszintet.

Az EU városi lakosságának csak mindössze kétharmada élvezheti a gyalogosan elérhető zöld területeket. A városi zöldterületek nagy potenciállal rendelkeznek az emberi egészség és jólét javításában, és döntő szerepet játszanak a gyermekek, idősek és alacsonyabb jövedelműek számára, akik egyébként korlátozottan férhetnek hozzá a természethez. Ezért elengedhetetlen a nyitott zöldterületek hozzáférhetőségének biztosítása.

Minél több eszközre van szükség ahhoz, hogy a nagyvárosokban leküzdjük a zajt. A zajszennyezés nem pusztán kellemetlenség, hanem súlyos egészségügyi és környezetvédelmi probléma. Nem is megkerülhetetlen része a városi életnek. Az elmúlt években nagymértékben mozgósították az erőforrásokat a levegőszennyezés leküzdésére, amely évente több mint 7 millió ember korai haláláért felelős. A városoknak hasonló kampányra van szükségük az embereket és a bolygót károsító zajszennyezés ellen.