Hőgyes Endre egyike a legkimagaslóbb magyar orvoskutatóknak. Az MTA kiadásában 1881–1885 között megjelent háromkötetes művében elsőként írja le az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatásra, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióit. Széleskörű munkásságában jelentős gyógyszertani kutatása. Egyike az elsőknek, akik Magyarországon elkezdték a rendszeres bakteriológiai kutatásokat.
1863-tól a Pesti Tudományegyetem orvoskarának professzora, a kísérletes kórtan magyarországi megteremtője, az Orvosi Hetilap szerkesztője. Magyarországon bevezette a veszettség elleni védőoltást, és három év alatt új, tökéletesített oltóanyagot dolgozott ki (ma is ezt a módszert alkalmazzák). 1890-ben vezetésével kezdte meg munkáját a Budapesti Pasteur Intézet.
Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!
Vegyen részt teljeskörű és ingyenes hallásvizsgálatunkon, töltse ki rövid űrlapunkat és jelentkezzen most!
A belső fül egyensúlyérzékelő szervét, az egyensúlyozás és a szemmozgások összefüggését, feltárta a két szem összerendezett mozgását biztosító pályarendszert. Munkájának fontos szerepe volt abban, hogy két magyar származású tudós, Bárány Róbert és Békésy György Nobel-díjat szerzett a belső fül működésének kutatásában.
Bárány Róbert magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár. Családi gyökerei Várpalotához kötődnek, szülei onnan költöztek át Bécsbe.
Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, itt kezdett 1905-ben a belső fül élettanával és kórtanával foglalkozni. Később 1905-től a bécsi orvosi egyetem fülészeti klinikáján dolgozott az osztrák fülgyógyászat megalapítója, Adam Politzer munkatársaként. 1909-ben docensi kinevezést kapott.
Az I. világháborúban katonaorvosként hadifogságba esett, innen került 1916-ban Svédországba. Élettani kutatásait az uppsala-i egyetemen is folytatta, ahol élete végéig az egyetem fül-orr-gége klinikáját vezette. 1914-ben kapott orvosi-élettani Nobel-díjat a belső fülben található egyensúlyérző szerv, a három félkörös ívjárat működésének leírásáért.
Egy egyszerű klinikai tapasztalat terelte figyelmét a belső fülben lévő egyensúlyszervre. Betegeinél sokszor végzett fülmosást, amelynek során a páciensek gyakran elszédültek. Kiderült, hogy ez az öblítő folyadék hőmérsékletével függött össze. Langyos vízzel öblítve nem szédült el a beteg, míg hideg, illetve túl meleg vízzel öblítve szédülés jelentkezett.
Ennek magyarázata az, hogy a belső fül ívjárataiban keringő nyirokfolyadék hőmérséklete körülbelül 37 °C. Ezért kell a fülmosást 37 °C fokos vízzel végezni.
Ez a folyadék hőmérsékletváltozásokra áramlani kezd és hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. Ezzel tulajdonképpen a testhelyzetünkről való tájékozódás szenved zavart, és ezt a szemgolyók mozgása jelzi. A jelenség egy élettani reflexmechanizmusnak felel meg, és Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik. Hiánya kóros, mivel a fülben zajló betegségek (főleg gyulladások), folyamatok, az ívjáratokra való terjedést jelzik. Az élettani folyamat összefügg a tengeribetegség jelenségével is. Normál esetben nincsenek szemmozgások, a spontán látható szemmozgás egyensúlyi eltérésre utal. Egyetlen helyzetben látható a szem akaratlan (spontán) mozgása, ha járművön utazunk és szemünkkel követjük a tájat.
Bárány egész munkássága a fülészet és az ideggyógyászat határterületén zajlott. Az általa kifejlesztett Bárány-féle forgószéket napjainkban is használják az egyensúlyszerv vizsgálatakor, pilótatréning alkalmával. A Nobel-díjon túl munkásságát több magas szakmai kitüntetéssel is elismerték, így Politzer-díjjal (Boston, 1912), Guyot-díjjal (Groningen, 1914), a svéd Orvostársaság Jubileumi Érmével (1925).
Nevéhez fűződik az egyoldali siketség kimutatására szolgáló Bárány-féle lármadob kifejlesztése.
Békésy György magyar-amerikai biofizikus. 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a belső fül, „a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”.
Magyarországon Békésyt a Posta Kísérleti Állomás igazgatója alkalmazta, aki bátorította, hogy hivatali teendői elvégzése után kísérletezzen. Két év megszakítással egészen 1948-ig a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott, ahol a távközléssel kapcsolatos kutatásokat végzett. Kezdetben a telefonkészülék hallgatójának fejlesztését kapta feladatául.
Ennek megértéséhez meg kellett ismernie a fül mechanizmusát. Biológiai és anatómiai tanulmányokat végzett. Magyari Endrével közösen dolgoztak ki egy teljes akusztikai rendszert, amely a terem utózengési idejének meghatározásától kezdve az elektroakusztikai eszközök jellemzőinek meghatározásáig és elhelyezésüknek módjáig terjedt.
Ez a kutatás keltette fel az érdeklődését a fül működésével kapcsolatban. Az 1930-as években a Magyar Rádió stúdióinak akusztikus tervezését is ő végezte el. 1933-ban a Tudományegyetem magántanárává habilitálták, 1940-ben ugyanitt kinevezték a Gyakorlati Fizikai Intézet professzorává. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
Békésy megmutatta, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya is az. Így a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy – nemlineáris hullám halad végig, amelynek amplitúdója a frekvenciától függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el maximumát. Azt is ismertette, hogy e hullám csak a gyújtó szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják.
Az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások jelentős részét Magyarországon végezte az 1930-as években és az 1940-es évek első felében. Eleinte minden akusztikai feladattal foglalkozott, később mindinkább a hallás biofizikai rendellenessége felé fordult, végül – felismerve az érzékszervi mechanizmusok közös sajátságait – a tapintás, a bőrérzékelés, az ízlelés és a szaglás folyamatait is igyekezett tisztázni. Kutatásai első fázisában a hallás biofizikai problémáit kutatta.
Alapja az a gondolat volt, hogy mennyivel jobb a fül a meglévő híradástechnikai rendszereknél. A középfül mechanikájának tisztázása után ő volt az első a világon, aki közvetlenül látta, hogy mi történik az alig több mint 1 cm külső méretű csigában. Megfejtette az addig nem ismert „haladó folyadékhullámok” létezésének fizikai okait, és igen sok adatot gyűjtött össze arról, hogy hogyan és mit válaszolnak a fül csigájában elhelyezkedő érzékelő sejtek a fizikai ingerek hatására. A Nobel-díj bizottság indokolása szerint a kitüntetést „a csigán belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért” kapta.
A második folyamatos kísérleti fázis előtt Stockholmban szerkesztette meg önműködő hallásvizsgáló berendezését, amelyet a szakirodalom és az orvosi gyakorlat Békésy-féle audiométer néven ismer. Az új kísérletek elsősorban a csigában végbemenő elektrofiziológiai folyamatok megismerését célozták. A csiga biofizikai folyamatainak kutatása közben az idegvezetéssel is foglalkozott.
Forrás:
1./ https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/a-ful-szerkezetenek-es-mukodesenek-kutatasaval-foglalkozo-magyar-tudosok/bekesy-gyorgy
2./ https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91gyes_Endre
3./ https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/h-75B54/hogyes-endre-75EC9/
4./ https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9sy_Gy%C3%B6rgy
5./ https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/bekesy-gyorgy-A4C/
6./ https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1r%C3%A1ny_R%C3%B3bert
