A dohányzással bejutó mérgező anyagok az ér falán lerakódnak, érszűkületet, vérkeringési problémát okoznak. Ezáltal a belső fül vérellátása is károsodik és tartós, vissza nem fordítható halláscsökkenést okozhat.
A dohányosok közel 70% -kal nagyobb valószínűséggel szenvednek halláscsökkenést, mint a nem dohányosok, egy közel 4.000 egyént érintő vizsgálat szerint. [1]
Az első erre vonatkozó - az Amerikai Orvosi Szövetség folyóiratában 1998 júniusában közzétett - tanulmány, arra a következtetésre jutott, hogy a halláskárosodás kockázata gyakrabban növekszik a dohányzók esetében. Sok helyzetben a hallásproblémák arányosan növekednek a cigarettafüstben tartózkodás intenzitásával és időtartamával. A dohányzó egyéneknek általában 1,69-szer nagyobb valószínűséggel lesz halláskárosodásuk. Az erős dohányosok körében több mint 1,30-szor valószínűbb, hogy halláscsökkenés alakul ki, ami minden korosztályban jellemző, viszont az idősebbek veszélyeztetettebbek. A tanulmány szerint a fiatalabb, 48-59 éves korosztályban a dohányzás 25,9%-ban hallásvesztést okozott, szemben a nemdohányzók 16,1%-val.
A volt dohányosoknál ez az arány 22,7%, akiknél kimutatható volt a halláscsökkenés. Ugyanez figyelhető meg az idősebb korcsoportokban is.
A tanulmány ugyanakkor megállapította, hogy a passzív dohányzás is okozhat halláscsökkenést. A dohányzóval élő nemdohányzók 1,94-szer nagyobb valószínűséggel küzdenek hallásproblémákkal, mint azok, akik nem dohányzó környezetben élnek, tartózkodnak.
A tanulmányban összesen 3753, 48-92 év közötti személy vett részt. A resztvevők 46%-a volt nem dohányzó, 39,3% régebben dohányzott, de már leszokott és 14,7% pedig jelenleg is dohányos. A résztvevő dohányosok átlagosan naponta 17,5 cigarettát szívtak el.
Bármi legyen is a dohányzásnak a hallásra gyakorolt hatása, több tanulmány kimutatta, hogy a dohányzás káros a hallásra.
A dohányzás és a halláscsökkenés kockázata[2]
A dohányosok körében nagyobb valószínűséggel alakul ki halláscsökkenés, mint a nem dohányzók között, a kockázat tovább növekszik, minden egyes további cigaretta elszívásával - következteti egy japán tanulmány. A kutatók csaknem 50 000, 20-64 éves korú munkavállalót vizsgáltak meg, akiknek nem volt hallásvesztésük. Nyolc éves követés után több mint 5100 egyénnek halláscsökkenése alakult ki.
A nem dohányzókkal összehasonlítva, a dohányzó emberek 60%-nál nagyobb valószínűséggel fordult elő magas frekvenciájú hallásvesztés, ami a zajos környezetben való beszéd megértését nehezíti meg. A jelenleg is dohányzóknál 20%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki alacsony frekvenciájú hallásvesztés, ami megnehezíti a mély hangok észlelését.
"Minél többet dohányzik, annál nagyobb a hallásvesztés kockázata" - mondta Huanhuan Hu, a Tokiói Nemzeti Globális Egészségügyi és Orvosi Központ Epidemiológiai és Megelőzési Tanszékének vezető tanulmány szerzője.
"A dohányzásról való leszokás gyakorlatilag kiküszöböli a halláskárosodás túlzott kockázatát, még a rövid ideig tartó abbahagyók körében is” - mondta Hu. "Mivel a halláskárosodás kockázata növekszik a naponta elszívott cigaretta mennyiség számával, ha nem tudnak leszokni, akkor az embereknek továbbra is a lehető legkevesebbet kell dohányozniuk."
A jelenleg is dohányzók nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak vagy elhízottak, krónikus egészségügyi problémáik vannak, például magas vérnyomás és cukorbetegség, valamint olyan munkahelyeknél dolgoznak, amelyekben magasabb a foglalkozási zaj.
A tanulmány során a résztvevők minden évben átfogó halláspróbát végeztek.
De nézzük mi van egy szál cigarettában?
A dohányfüst olyan keverék, amely kb: 4 800-féle égésterméket tartalmazhat; ezek közül 2000 bizonyítottan mérgező. A dohányfüstnek legalább 90 különböző összetevőjéről állapították meg, hogy rákkeltő hatású. Ezeknek a vegyületeknek jelentős része azt a célt szolgálja, hogy növelje a dohányzás élményét (ezáltal függőséget okoz), például enyhítve a kellemetlen szagokat és ízeket.
A cigarettában található káros anyagok:
- Nikotin, ammónia hatására - több nikotin szabadul fel,
- Levulinsav elveszi a dohány durva ízét, de mintegy 30%-kal fokozza is a nikotin idegrendszeri hatásait.[3]
- A füst láthatatlanná tétele érdekében olyan kémiai anyagok kerülnek a dohányba, mint a kalcium-karbonát, a nátrium-karbonát, a kalcium-klorid, a citromsav, a magnézium-oxid, a kálium-acetát.
Milyen folyamat megy végbe ekkor a szervezetben? Hogyan befolyásolja a dohányzás a hallást?
A fent leírt káros anyagok a véráram útján fejtik ki károsító hatásukat.[4]
Mind a nikotin, mind a szén-monoxid csökkenti a vér oxigén szintjét, és összehúzza az ereket, ideértve a belső fülben lévőket is, amelyek felelősek a hajszálerek egészségéért. A nikotin és a cigarettafüst:
- zavarja a hallóideg neurotranszmittereit, melyek felelősek a hang érzékeléséért irritálja a fülkürtöt és ezáltal a középfület.
- kiváltja a szabad gyököket, amelyek károsíthatják a DNS-t és betegséget okozhatnak.
- érzékenyebbé teszi a fület a hangos hangok és zajok érzékelésére, így a zaj által kiváltott hallásvesztésre.
Mind ezek ellenére kultúrája igen népszerű, fogyasztásának növekedése elsősorban a fejlődő országokra jellemző. A cigaretta fogyasztásának mértéke világszerte változó. Bár a dohányzók aránya a fejlett országokban stagnál vagy csökken, a fejlődő országokban továbbra is növekszik.
A nemdohányzók védelme érdekében számos országban szigorú törvények szabályozzák a dohányzás körülményeit.
A dohányzás kapcsolódik-e a fülfertőzésekhez?
A dohányzás gyengíti az immunrendszert, károsítja az orr- és torokszöveteket, így hajlamosabbak lesznek a füleket is érintő fertőzésekre.
A füst számos egészségügyi problémát okoz csecsemőknél és gyermekeknél, beleértve a gyakoribb és súlyos asztma rohamokat, légzőszervi fertőzéseket, fülfertőzéseket és a csecsemő hirtelen halálának szindrómáját (SIDS). Bizonyos esetekben a középfülfertőzések, gyermekeknél halláscsökkenést okozhatnak.
A dohányzás és a hallásvesztés közötti kapcsolat veszélye[5]
A terhesség ideje alatt dohányzó anyáknál a megszületett gyermekeknek fokozott a hallásvesztés kockázata. A kockázat kiterjed a gyermekkorra, a tanulmányok megnövekedett kockázatot találtak a fiatalabbak körében még a későbbi években is, amikor a gyermekek tizenéves korában halláscsökkenést mutatnak.
A régebbi tanulmányok hasonló mintákat találtak, a megnövekedett kockázat a dohányosokkal élő nemdohányzókra is vonatkozik, akiknél a JAMA tanulmány szerint kétszer annyira valószínű volt, hogy hallásvesztést szenvednek, mint azoknál, akik egyáltalán nem voltak kitéve dohányfüstös környezetnek. A fiatal dohányosok hallása szintén veszélyben van. A cigarettafüstnek kitett tizenévesek körében kétszer-háromszor valószínűbb, hogy hallásvesztés alakul majd ki, mint akiknek kevés vagy egyáltalán nem tartózkodnak dohányfüstös környezetben.
A tanulmányban résztvevők 80%-nak fogalma sem volt arról, hogy a hallásukat befolyásolhatja a dohányzás!
[1] https://www.hear-it.org/Cigarette-smoking-and-hearing-
[2] https://www.reuters.com/article/us-health-hearing-smoking/smoking-tied-to-higher-risk-of-hearing-loss-idUSKCN1GQ2FJ
[3] https://www.rd.hu/A_cigaretta_eltitkolt_%C3%B6sszetev%C5%91i
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Cigaretta
[5] https://www.healthyhearing.com/report/50940-Smoking-and-hearing-loss
