Az időskori depresszió és a hallás kapcsolata I.

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint szerte a világon körülbelül 1,3 milliárd ember szenved valamilyen hallássérüléstől, és számuk – a társadalom elöregedése miatt – egyre nő ⁽¹⁾. A 60-69 éves emberek mintegy 45%-át, a 80 év felettieknek pedig kb. 90%-át sújtja ez a probléma ⁽²⁾.

A szomorúsággal, bűntudattal, alacsony önértékeléssel, étvágyváltozással, alvászavarokkal, esetleg állandó bűntudattal jellemezhető depresszió valószínűsége a kor előrehaladtával szintén nő ⁽³⁾. Az idősek 15 %-a szenved enyhe, 1-5%-uk pedig súlyos depressziós tünetektől ⁽⁴⁾. A kutatások szerint az idős emberek halláscsökkenése és a depressziós állapotuk között szoros összefüggés található ^{(5, 6)}. Egyesült Államokbeli kutatók ⁽⁷⁾ 2018-ban publikálták kutatásaik azon eredményét, mely szerint ugyanazon agyterületek csökkent működése vezet olyan érzelmi, magatartásbeli változásokhoz, amelyek a halláscsökkenéssel és a depresszióval egyaránt kapcsolatban állnak.

Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!

Az idős emberek szociális kapcsolatai barátok, rokonok, más fontos emberek elvesztése, következtében beszűkülhetnek. Ezt az állapotot erősíti, ha valaki úgy érzi, nem tud lépést tartani a világ fejlődésével, hiába akar „felkapaszkodni” a technikai és társadalmi változások gyorsabban száguldó „vonatára”.

A helyzetet erősen súlyosbítja, ha halláscsökkenés miatt is „kiszorul a világból”. A körülötte élők egy darabig próbálkoznak azzal, hogy megértessék magukat, de egy idő után sokan lemondanak erről a törekvésről, és ezzel az idős emberrel való kapcsolattartásról is. Mindez természetszerűleg a depresszió felé sodorja a hallássérült embert. A világ „beszűkülését” egyben a gondolkodási képességek csökkenését is okozhatja, hiszen ebből a szempontból az agy és az izomzat hasonlít: ha nincs edzésben, ellustul, elsorvad!

Ezt a folyamatot érdemes a kezdet kezdetén, azaz a halláscsökkenés első jeleinek jelentkezésekor megállítani, vagy ami még jobb: megelőzni a problémát. A prevenció számos lehetősége áll rendelkezésünkre. Ezek között szerepel:

• a potenciális halláscsökkenést okozó gyógyszerek szedésének korlátozása
• genetikai tanácsadás igénybevétele
• kanyaró, mumpsz, rubeola, agyhártyagyulladás elleni védőoltások beadatása
• az akut légúti fertőzések gondos kezelése
• rutin szűrővizsgálatok elvégzése (vércukor-, vérzsírszintmérés, szív-és érrendszeri problémák felderítése)
• halláskárosodást okozó környezetben megfelelő védőeszközök használata ⁽⁸⁾.

Ha már kialakult a halláscsökkenés, és ezzel párhuzamosan a depresszió első jeleit is tapasztaljuk, érdemes azonnal komolyan venni azokat. Az idős emberek magatartásának egyes tüneteit (egyedüllét, a társas kapcsolatok korlátozódása, az érdeklődés beszűkülése) hajlamos a környezetük demenciának, azaz a szellemi hanyatlás megnyilvánulásának tekinteni, és természetesnek tartani ezt a folyamatot. Ez nagy tévedés! Az öregség nem betegség! Nem szükségszerű, hogy egy idős emberre jellemzőek legyenek a fenti tünetek. Amikor jelentkeznek, érdemes azonnal cselekedni, azaz kideríteni a magatartásváltozás pontos okait, és tenni annak érdekében, hogy a szóban forgó személy számára is elérhető legyen a teljes, kiegyensúlyozott, derűs élet. A demencia diagnózisa neurológiai vizsgálat segítségével kizárható. Amennyiben ez történik, érdemes depresszióra gyanakodnunk.

Sajnos az idős emberekre is jellemző, hogy halláscsökkenésüket (mely később depresszióhoz is vezethet), természetesnek tekintsék ⁽⁹⁾. „A korral jár” – szokták mondogatni. Mi több: kialakulhat egyfajta rigiditás (rugalmatlanság), a változásokkal szembeni merev ellenállás, amelynek következménye annak a véleménynek a hangoztatása, hogy „én már eleget alkalmazkodtam a világhoz, most alkalmazkodjon a világ hozzám”. Sajnos ez a teória nem, vagy csak ideig-óráig működik. A kezdeti tünetek jelentkezésekor érdemes azonnal megtenni az életminőséget javító lépéseket.

Következő cikkünkből az is kiderül, hogyan kezelhető a halláscsökkenés és a depresszió. Arra is fény derül, hogy ha az egyik szerettünkön tapasztaljuk a tüneteket, hogyan tudunk nekik segítséget nyújtani.

[1] Dr. Kollár János – egyetemi docens, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. E-mail: janoskollar@gmail.com

Irodalomjegyzék

1. Wilson, B. S., Tucci, D. L., Merson, M. H., & O’Donoghue, G. M. (2017). Global hearing health care: New findings and perspec­tives. Lancet (London, England), 390, 2503–2515. doi:10.1016/ S0140-6736(17)31073-5
2. Goman, A. M., & Lin, F. R. (2016). Prevalence of hearing loss by severity in the United States. American Journal of Public Health, 106, 1820–1822. doi:10.2105/AJPH.2016.303299
3. Freeman, A. T., Santini, Z. I., Tyrovolas, S., Rummel-Kluge, C., Haro, J. M., & Koyanagi, A. (2016). Negative perceptions of ageing predict the onset and persistence of depression and anxiety: Findings from a prospective analysis of the Irish Longitudinal Study on Ageing (TILDA). Journal of Affective Disorders, 199, 132–138. doi:10.1016/j.jad.2016.03.042
4. Fiske, A., Wetherell, J. L., & Gatz, M. (2009). Depression in older adults. Annual Review of Clinical Psychology, 5, 363–389. doi:10.1146/annurev.clinpsy.032408.153621
5. Keidser, G., & Seeto, M. (2017). The influence of social interaction and physical health on the association between hearing and depression with age and gender. Trends in Hearing, 21, 2331216517706395. doi:10.1177/2331216517706395
6. Rosso, A. L., Eaton, C. B., Wallace, R., Gold, R., Stefanick, M. L., Ockene, J. K.,…Michael, Y. L. (2013). Geriatric syndromes and incident disability in older women: Results from the women’s health initiative observational study. Journal of the American Geriatrics Society, 61, 371–379. doi:10.1111/jgs.12147
7. Rutherford, B. R., Brewster, K., Golub, J. S., Kim, A. H., & Roose, S. P. (2018). Sensation and psychiatry: Linking age-related hearing loss to late-life depression and cognitive decline. The American Journal of Psychiatry, 175, 215–224. doi:10.1176/appi.ajp.2017.17040423
8. Alberti PW. The prevention of hearing loss worldwide. Scand Audiol Suppl. 1996;42:15-9.
9. Cosh, S., von Hanno, T., Helmer, C., Bertelsen, G., Delcourt, C., & Schirmer, H.; SENSE-Cog Group. (2018). The association amongst visual, hearing, and dual sensory loss with depression and anxiety over 6 years: The Tromsø Study. International Journal of Geriatric Psychiatry, 33, 598–605. doi:10.1002/gps.4827