15.000 Ft felett INGYENES házhozszállítás!
A hallás szakértője
Központi hallásvizsgáló
+06-30/311-4123

Halláscsökkenést okozhat a vashiányos állapot?

Köztudott, hogy oda kell figyelnünk a szervezetünk megfelelő vasszintjére! Vashiányra utalhat például, ha egyre kevésbé tudunk koncentrálni, fáradékonynak érezzük magunkat. Amennyiben a vérben alacsony a vasszint, vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami egy új tanulmány szerint a halláscsökkenéssel is összefüggésbe hozható.
Halláscsökkenést okozhat a vashiányos állapot?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

Amennyiben a vérben alacsony a vasszint, vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami egy új tanulmány szerint a halláscsökkenéssel is összefüggésbe hozható!

Egy 2017-es tanulmány jelent meg a JAMA Otolaryngology – Head & Neck Surgery című kiadványban[1], mely szerint a vörösvérsejtek és a vas alacsony szintje - melyek a vashiányos vérszegénységre jellemző tünetek - összefügghetnek a halláscsökkenéssel.

Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!

Vegyen részt teljeskörű és ingyenes hallásvizsgálatunkon, töltse ki rövid űrlapunkat és jelentkezzen most!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

Az amerikai tanulmányban a kutatók több mint 300.000 felnőtt kórelőzményének adatait vizsgálták meg Pennsylvaniában. A résztvevők életkora 21 és 90 év között volt. 50 év volt azoknak az átlagéletkora, akiknél halláscsökkenést mutattak ki.

„Korábbi kutatások számos lehetséges okot vetettek fel, amiért a vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható lehet a halláscsökkenéssel és különösen az idegi halláskárosodással” - írta a tanulmányban Kathleen M. Schieffer, vezető kutató, a Pennsylvania Állami Orvostudományi Egyetem doktorandusza.

A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál a felnőtteknél, akiknek vashiányos vérszegénysége volt, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki kevert típusú halláscsökkenés, azokhoz képest, akiknek nem volt vashiányos anémiája, vagyis vérszegénysége.

A halláskárosodásnak az alábbi három típusa ismert.

  1. Az idegi típusú halláscsökkenés a belső fül és a hallóideg károsodásából származhat. Hiányzó vagy hibás érzékelő sejtek (szőrsejtek) okozzák a csigában és általában tartós.
  2. A vezetéses hallásvesztés akkor következik be, amikor a hangvezető-képesség károsodik, ezáltal a hang nem tud megfelelően haladni. Ezt okozhatja fizikai akadály vagy akár betegség is.
  3. A kevert halláskárosodás a kettő kombinációja.

Az idegi halláskárosodás az érhálózattal is összefügg. A vashiány következtében csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete. A belső fül nagyon érzékeny a vérben található anyagok szintjének változására, így lehetséges, hogy az oxigénhiány negatívan befolyásolja a belső fül működését. „Ezenkívül a vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható az idegsejteket körülvevő velőshüvely problémáival, beleértve a hallóideget is” - írták a kutatók. A vas szükséges a hallórendszer normális működéséhez, mint sok más szerv funkciójához is. Alacsony vasszint esetén a fül szőrsejtjei zavart szenvednek és akár el is halhatnak. A többi szervtől eltérően, ha a szőrsejtek károsodnak, funkciójuk nem állítható helyre!

A kutatók feltételezik, hogy a vashiányos vérszegénység nagyobb valószínűséggel a szenzorineurális, azaz az idegi halláscsökkenéshez kapcsolódik, mint a vezetéses típusú hallásvesztéshez. Egy korábbi tajvani tanulmány például összefüggést talált a vashiányos anémia és a hirtelen kialakuló idegi halláskárosodás között, amely olyan hallásveszteség, amely kevesebb, mint 72 óra alatt alakul ki - írták a kutatók.

A kutatók azt találták, hogy a vashiányos vérszegénységgel élőknél 2,4-szer nagyobb arányban fordult elő kevert típusú halláscsökkenés. A vashiányos anémia esetén 1,8-szor nagyobb eséllyel merült fel idegi típusú halláskárosodás, azonban nem volt összefüggés a vashiányos vérszegénység és a vezetéses típusú halláskárosodás között.

A szerzők megjegyezték, hogy az eredmények arra utalnak, hogy összefüggés van a vashiányos vérszegénység és a halláskárosodás bizonyos típusai között, azonban a tanulmány nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést. Habár a kutatók ki tudták igazítani az eredményeket a nemek közti különbségek figyelembevételével, a halláskárosodás egyéb kockázati tényezőivel, például a dohányzással, a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel nem tudtak számolni. További kutatásokra van szükség ezen egyéb tényezők lehetséges hatásainak felderítéséhez.

A vashiányos vérszegénység könnyen kezelhető vaskészítményekkel, ezért a jövőbeni tanulmányoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy ezen készítmények segíthetnek-e a halláskárosodás megelőzésében.


[1] https://jamanetwork.com/journals/jamaotolaryngology/fullarticle/2594264