A siketen vagy súlyos halláscsökkenéssel született kisgyermeknél a beszéd kialakulása előtt van lehetőség a korai beültetésre, ezáltal nagyobb esély van arra, hogy a gyermek megtanuljon beszélni. Ugyanis az első két életév a gyerek beszéd és nyelvi fejlődésének szempontjából a legfontosabb!
A fejlett sebészeti eljárásoknak köszönhetően ma már egy éves korban is végeznek implantátum beültetést. A beültetés után körülbelül négy héttel kapja meg a gyermek az úgynevezett beszédprocesszort.
Ilyenkor a gyermek olyan életkorban jut hallásélményhez és információhoz, amikor az agy a leginkább fogékony a beszéd és nyelv elsajátítására. Számos esetben, ha a súlyosan hallássérült gyermek elég korán megkapja az implantátumot, hallása és beszéde hasonló módon fejlődhet, mint halló társaié. Ilyen esetekben a beszéd majdnem természetes módon fejlődik ki.
Megállapították, hogy kétéves kor előtt elvégzett beültetés esetén fokozatosan és gyorsabban javul a gyermek beszédészlelés képessége. Ez az a készség, amely lehetővé tesz, hogy a gyermek beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelően megismételni. A beszédértés fejlődése, különösen, ha a hallási körülmények nem ideálisak, például háttérzaj van, sokkal jobb, ha a beültetést 2 éves kor előtt végzik. A beszédmegértés az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének, tartalmának megértése.
Tehát kisgyermekkorban a hallás állapota befolyásolja a beszédészlelés, a beszédfejlődés és a nyelvtudás fejlődését. A megfelelő szóbeli kommunikációs készségek kialakulásának elmaradása jelentős negatív hatást gyakorolhat a gyermek további életére, az oktatási és foglalkoztatási lehetőségeire.
Ez érvényes azokra a nagyobb gyermekekre, felnőttekre is, akik már hallottak, és csak később vesztették el hallásukat: minél rövidebb ideig tart a hallásvesztett állapot, annál valószínűbb, hogy a cochleáris implantátum alkalmas lesz számukra. Gyermek és felnőtt számára kortól függetlenül előnyös lehet a minél korábbi beavatkozás.
Az implantáció további sikerességét befolyásolja a műtét utáni megfelelő oktató és rehabilitációs programok. Lényeges a környezet, a család, illetve a tanárok támogató magatartása, hogy a gyermek sikert érjen el a tanulásban a hallásjavító implantátummal.
Bár a cochleáris implantátumok rendkívüli lehetőséget nyújtanak a hallássérült gyermekek számára, kezdetben a hangok zavaróak és megterhelőek is lehetnek. A hangok megértésében és a beszédkészségek elsajátításában fontos szerepet játszanak a beszéd- és nyelvterapeutával végzett rendszeres kommunikációs gyakorlatok.
Kisgyermekeknél a hallásterápia kezdetben lehet a szülő által irányított terápiás foglalkozás, ahol a szülő segít a gyermeknek észlelni és felismerni a hangokat. Idősebb gyermekeknél a hallásterápia központi feladata lehet, hogy segítsen a gyermeknek felismerni a hallókészülékkel megismert hangokhoz képest új, részletgazdagabb hangzásokat.
Amennyiben többet is meg szeretne tudni a hallásjavító implantátumok világáról, látogasson el ausztriai partnerünk honlapjára, ahol számos információt találhat a legmodernebb hallásjavító implantátumokról, azok működéséről, előnyeiről és alkalmazási lehetőségeiről. MED-EL