A hallás szakértője
Központi hallásvizsgáló
06-30/311-4123

A veleszületett halláskárosodásra is létezik már kezelés!

A veleszületett halláskárosodás bizony az egyik leggyakoribb krónikus állapot az újszülötteknél. Magyarországon jelentős előrelépés a korai hallásdiagnosztikában, hogy ma már kötelező az objektív újszülött kori hallásszűrés!
A veleszületett halláskárosodásra is létezik már kezelés!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A gyermek komplex érzékelésének, a hangok felismerésének, a beszédfejlődésnek és a teljes értékű kommunikációnak egyik alapvető feltétele a megfelelő hallás.[1] Az újszülött korban elvégzett hallásszűrés biztosítja a veleszületett halláscsökkenés azonnali felismerését. A korai beavatkozásnak rendkívüli jelentősége van, mert megakadályozza a beszéd és a nyelv fejlődésének késését, és hosszú távon jótékony hatással van a gyermek érzelmi és társadalmi fejlődésére, valamint az életminőségére.

A halláskárosodás diagnózisát általában a mögöttes ok-okozati összefüggések keresése követi. A veleszületett halláskárosodás a környezeti és a születés előtti tényezőknek tulajdonítható.

Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!

Vegyen részt teljeskörű és ingyenes hallásvizsgálatunkon és egy limitált kiadású neszeszerrel lepjük meg! Az akció nem tart sokáig! Töltse ki rövid űrlapunkat és jelentkezzen most!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A fejlett országokban a genetikai okok teszik ki az esetek többségét. A mutációk hatással lehetnek a hallás útjának bármely elemére, különösen a belső fül dinamikus stabilitására, állandóságára és a mechanikus inger elektrokémiai aktivitássá alakulásának folyamatára. A halláskárosodást okozó gének bármelyik szülőtől származhatnak. Előfordulhat, hogy mind a ketten jól hallanak, de olyan gént hordoznak, amely halláskárosodást okoz születendő gyermeküknél.

A fejlődő országokban a veleszületett halláskárosodás általában a születéskor vagy közvetlen utána fellépő fertőzések szövődménye. A cytomegalovírus-fertőzés például különösen gyakori kockázati tényező a halláskárosodás szempontjából.[2] Okozhatja továbbá a várandósság alatti cukorbetegség, az RH összeférhetetlenség, a sárgaság, az édesanya magas vérnyomása, a rubeola és a drog- és alkoholfogyasztás is.

A hallásvesztés kiváltó okának megállapítása után terápiás döntéshozatal és (genetikai) tanácsadás következik. A kezelési lehetőségek magukban foglalják a specifikus terápiákat, a rendellenességek műtéti kezelését és a beültethető (implantátum) vagy nem beültethető hallásjavító készülékek (hallókészülék) illesztését.

Sokszor a cochleáris implantáció az egyedüli gyógyászati megoldás, ami alkalmas a hallóképesség helyreállítására. Ez a módszer kikerüli a belsőfül már nem működő részeit és apró elektromos impulzusokkal közvetlenül stimulálja a csigában található idegszálakat. 

Szerencsére amennyiben a súlyos hallássérült gyermeknek korán beültetik a cochleáris implantátumot, hallása és beszéde hasonló módon fejlődhet, mint halló kistársaié. Ilyen esetekben a beszéd majdnem természetes módon fejlődik ki.


Ma már egy éves korban is végeznek implantációt, ami nagyrészt a sebészeti eljárások fejlettségének köszönhető. Ezenkívül a kutatások azt mutatják, hogy a nagyon fiatal gyermekeknél végzett implantációk eredményei jobbak.[3]

 

A halláskárosodás alapjául szolgáló kórélettan, a molekuláris mechanizmusok jobb megértése és a genetikai tesztek közelmúltbeli vívmányainak fokozott ismerete elősegíti új kezelési és szűrési stratégiák kidolgozását.


 

[1] http://real.mtak.hu/107397/1/650.2019.31604.pdf

[2] https://www.nature.com/articles/nrdp201694#Ack1

[3] https://www.medel.com/hu/children-advantages-of-early-implantation/