A fülzúgás jelenléte utalhat agyi idegeket érintő problémákra. Az Alzheimer-kór és a Parkinson- kór is az agy idegi működésének a zavara. Mindkét kór neurodegeneratív betegség, melyet anatómiai vagy fiziológiai módon az idegsejtek működésének fokozatos elvesztése jellemez. (A neurodegeneratív kór különféle betegségek összefoglaló neve, amelyek elsősorban az emberi agy idegsejtjeit érintik.[1]) Ezeknek a betegségeknek a legmagasabb kockázati tényezője az öregedés. A neurodegeneratív betegségek az idegsejtek fokozatos leépüléséhez és elhalásához vezetnek, ami mozgásproblémákat vagy mentális rendellenességeket (úgynevezett demenciát) idézhet elő.
Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!
Vegyen részt teljeskörű és ingyenes hallásvizsgálatunkon, töltse ki rövid űrlapunkat és jelentkezzen most!
Egy korábban elvégzett tanulmány kimutatta, hogy súlyos perifériás hallásvesztés esetén gyakrabban előfordulhat a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-féle demencia.[2] A halláskárosodás és a hallóközpont működési zavara miatt a demencia kialakulásának kockázata is nagyobb. A krónikus fülzúgást általában halláskárosodás kíséri, azonban a fülzúgás előfordulása nincs teljes összefüggésben a halláscsökkenés gyakoriságával.
Az oxidatív stressz és a sejtszervek működési zavara a főbb neurodegeneratív betegségek korai szakaszában jelenhet meg. (Az oxidatív stresszről az alábbi linken tudhat meg többet: https://esem.hu/szotar/oxidativ-stressz/) Az oxidatív stressz fontos szerepet játszik számos betegség kialakulásában és az öregedési folyamatban is. Ha sikerül csökkenteni a sejtekben az oxidatív stresszt, akkor azzal lelassítható az öregedés.
Az időseknél a leggyakoribb szenzoros rendellenesség az életkorral összefüggő halláskárosodás. A fülzúgást sokszor az egyén életében fellépő folyamatos feszültség, esetlegesen egy lelki trauma vagy a stressz jelenléte válthatja ki.
Egy korábban végzett tanulmány célkitűzése az volt, hogy feltárja a fülzúgás és az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának kockázata közötti összefüggést.[3] A visszatekintő vizsgálathoz 12.657 fülzúgásos pácienst választottak ki a tajvani Nemzeti Egészségbiztosítási Kutatási Adatbázisból. A résztvevők állapotát 10 éven keresztül követték nyomon azért, hogy a lehető legpontosabb eredményeket kapják. A tanulmány erősségét és pontosságát a hosszú követési időtartam, a nagy mintaméret és az adta, hogy a vizsgálatokat audiológus szakorvosok felügyelték. Ez a tanulmány arra a tényre világított rá, hogy a fülzúgásos betegeknél nagyobb a kockázat az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór kialakulásának.
A fülzúgás nemcsak valamilyen fülbetegség miatt jelentkezhet, hanem más betegség: pl. vérszegénység, szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás), csökkent pajzsmirigy-működés és fejsérülés következtében is. A korábban említett tanulmányból az is kiderült, hogy a fejsérülés az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is előidézheti. Emellett a Parkinson-kór megjelenésének kockázatát növelheti az agyi érrendszeri megbetegedés is. Ez az információ azért kiemelt fontosságú a klinikusoknak, mert így megelőző és diagnosztikai stratégiákat dolgozhatnak ki pácienseik számára.
A jövőben hosszabb távú követési vizsgálatokra van szükség a tinnitustól szenvedő betegek esetében azért, hogy feltárják a fülzúgás és az Alzheimer- és Parkinson kór közötti összefüggéseket és ezek hosszú távú kockázatait.
[1] https://www.neurodegenerationresearch.eu/hu/mit-nevezunk-neurodegenerativ-betegsegnek/
[2] Mahoney, C. J. et al. Structural neuroanatomy of tinnitus and hyperacusis in semantic dementia. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry
[3] https://www.nature.com/articles/s41598-020-69243-0
