Egyéb híreink

A halláskárosodás gyakran lassan alakul ki az idő múlásával, előfordulhat, hogy az érintett nem veszi észre a hallásában bekövetkezett enyhe vagy fokozatos hallásromlást. Ezért sokan hajlamosak a hallásvizsgálatot mellőzni, ha nem érzékelnek jelentős változást hallásukban.

A fülcsengés vagy más néven fülzúgás közel fél millió ember mindennapjait teszi nehezebbé. A betegség alvásproblémához, tartós fáradtsághoz, de akár depresszióhoz is vezethet.

Történt már önnel olyan, hogy fülzúgás nehezítette meg a mindennapjait, de úgy volt vele, hogy “A fülzúgással semmit nem lehet tenni, meg kell tanulnom vele együtt élni.”? Ha igen, akkor ellent kell mondanunk Önnek, hiszen nem kell együtt élni ezzel a problémával! Ez a gondolat is csak egy tévhit, mely a fülcsengésről kering sokakban.

A koronavírus fertőzés lefolyása után is jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyeket semmiképp nem szabad félvállról venni. A köztudatban az terjedt el, hogy ezek leggyakrabban a szív- és érrendszert, illetve a tüdőt érintik, de a szakemberek kutatásaik során egyre többször szembesülnek azzal, hogy a fertőzés hosszú távon fülzúgást, szédülést vagy akár halláscsökkenést is okozhat.

Egyre több mindent tudunk meg a koronavírusról, ahogyan fokozatosan megtanulunk együtt élni vele. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a száma azoknak a tanulmányoknak, melyek a COVID hosszú távú következményeire világítanak rá. Egy friss kutatás szerint a vírus súlyosbíthatja vagy kiválthatja a fülzúgást.