A fülzúgás a hangok észlelése külső forrás jelenléte nélkül. Ennek a neurológiai állapotnak a népességet érintő előfordulási gyakorisági tartománya széles, világszerte 5% és 43% között változik. A fülzúgást tapasztalók jelentős része társuló betegségtünetek sokféleségéről számol be, ideértve a szorongást, a depressziót, az alvászavart és a koncentrációs nehézségeket. A tinnitus pontos alapmechanizmusa még nem ismert, és bár számos terápia -a viselkedési és hangterápiától kezdve a gyógyszeres kezelésig- enyhítheti a tüneteket és a szövődményeket, a fülzúgás kezelésére még nincs elérhető gyógymód.
Jelentkezzen most ingyenes, kötelezettség nélküli hallásszűrésre!
Vegyen részt teljeskörű és ingyenes hallásvizsgálatunkon, töltse ki rövid űrlapunkat és jelentkezzen most!
Fülzúgásos páciensek idegképalkotó vizsgálatai kimutatták, hogy az agy hallóközpontjában bekövetkező változások mellett rendellenességek mutatkoznak más agyterületeken is. Feltételezték, hogy az agyrégiók, amelyek elengedhetetlenek a figyelemhez, a fülzúgásért is felelősek. Gyenge kognitív és érzelmi kontroll miatt a fülzúgás hangjainak folyamatos érzékelése az összpontosítási képesség csökkenését eredményezheti, ezáltal elvonhatja a figyelmet más feladatokról. A legújabb neuropszichológiai tinnitus modellek azonban azt sugallják, hogy a figyelem mechanizmusainak hiányát nemcsak a fülzúgás tünetének, hanem a fülzúgás fenntartásához hozzájáruló tényezőnek kell tekinteni. [1]
Egy nemrégiben végzett texasi tanulmány azt vizsgálta[2], hogy a szorongás közvetíti-e a kapcsolatot a fülzúgás és a tartós, szelektív és végrehajtó figyelem és annak hiánya között. Ez utóbbi kontrollként szolgált, vagyis annak meghatározására, hogy a közvetítő hatás érvényesül-e és a figyelem ezáltal korlátozódik.
A dallasi egyetem által végzett tanulmányban 18 fülzúgásos páciens és a 15 fős kontrollcsoport teljesítette a szelektív és vezető figyelmet szolgáló számlálási feladványokat, az éberséget (folyamatos figyelmet) vizsgáló feladatokat, illetve az úgynevezett reakció/válasz feladatokat. A fülzúgáshoz kapcsolódó szorongást a fülzúgás kérdőív (TQ), a depressziós hangulat állapotainak súlyosságát a Beck Depresszió-Leltár-II segítségével vizsgálták, az általános szorongást pedig a szorongás és depresszió kórházi skálája segítségével értékelték.
A fülzúgással élő résztvevők az éberségi feladat és a kognitív számlálási feladat során a kontroll csoporthoz képest szignifikánsan lassabban reagáltak. A fülzúgás csoport gyengébb tartós figyelme kimutatható volt a másik csoporthoz képest, amit az éberségi feladat alatti lassabb reakcióidő is tükrözött.
A szorongásos és koncentrációs nehézségekkel kapcsolatos panaszok a klinikai körülmények között gyakoriak a fülzúgással küzdő betegek körében, és ezek a megpróbáltatások negatívan befolyásolják az egyén életminőségét.
Amennyiben azt a jövőbeni vizsgálatok is megerősítik, az eredményekből leszűrhető a következtetés, miszerint a szorongás fontos tényező lehet a fülzúgás és a figyelem közötti ok-okozati mechanizmusban.
[1] https://www.nature.com/articles/s41598-020-68664-1
[2] https://rdcu.be/b8u9g
 (800 x 1422 képpont) (3).png)