Egyéb híreink

Napjainkban egyre több ember panaszkodik a nemkívánatos zajszennyezés miatt - a forgalomtól kezdve a hangos szabadidős tevékenységekig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelten foglalkozik a zajszennyezéssel, és a környezetei zajok emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásaival.

Bizonyos zenék, dallamok erőteljes hatással vannak az érzelmeinkre. A zene az előadóból érzelmeket vált ki és ezt tovább tudja adni a közönségnek is. De vajon miért kedvelünk egy zenét? A legtöbb ilyen kérdéshez hasonlóan erre is többféle válasz, megközelítés létezik, de ezek még korántsem teljes körűek.

Köztudott, hogy repüléskor, főleg fel-és leszálláskor bedugulhat a fülünk, vagy éppen pattogást észlelünk. Ugyanezt érezhetjük hegyi túrázáskor, drótkötélpályán emelkedve vagy búvárkodás közben vízbe merüléskor.

Ez még nem biztos, hogy a hangérzékenység jele… Sokunknak ismerős az a fülsértő hang, amikor csikorog a kréta a táblán, vagy a tányért karcolja a villa, de sokan például a toll kattogását vagy a csámcsogást is nehezen viselik. Legtöbbünknek elég gondolatban felidézni a hangot ahhoz, hogy kirázzon a hideg. Néhányaknak azonban sokkal hétköznapibb zajok is visszataszítónak és őrjítőnek tűnnek.

Az ásványi anyagok a vízben és a talajban található anyagok, amelyeket a növények felszívnak. Amikor növényeket fogyasztunk (vagy állatokat, amelyek ették ezeket a növényeket) az ember számára is tartalmaz hasznos tápanyagokat. Kimutatták, hogy a magnézium és más ásványi anyagok elősegítik, vagy javítják a hallást, leginkább az életkorral összefüggő halláscsökkenést, a fülfertőzéseket, a fülzúgást vagy a fülcsengést.